Aki a lovát idomítani akarja, annak a gyakorlati dolgok mellett szellemileg is készen kell állnia arra, hogy a lóról eddig megszerzett tudását tökéletesítse. Érdeklődnie kell a ló felépítése, mozgása, teljesítőképessége, jelleme és vérmérséklete iránt. Minden lehetőséget ki fog használni, hogy idősebb lovasokat azok tapasztalatairól faggasson és más lovasok és lovak megfigyelésével hozzáértését növelje. Hálásan fogad minden lehetőséget, hogy más lovakra is felülhessen. A testi és vérmérsékletbeli adottságai miatt minden ló új feladatok elé állítja a lovast és új tapasztalatokhoz segíti. A ló mindig a legjobb tanítómester, és minél több lovat lovagolunk, annál jobban kialakul a lovas és ló közötti harmónia iránti érzékünk.
Lovasok, Közösség Hamarosan ….
Minden lovasnak, aki lovat akar idomítani, bizonyos mértékben emberileg is érettnek kell lennie arra a feladatra, hogy rendszeresen és pedagógiailag helyesen járjon el. Maximális következetesség mellett türelmesnek kell lennie, és mindenekelőtt nem szabad jogtalan büntetésekre ragadtatnia magát. Pueri puerilia tractant (a gyerekek gyerekes dolgokat csinálnak), a lovasnak is ezt kellene magában fiatal lovával szemben tudatosítania, máskülönben hamarosan halott „gépet” csinál belőle. Egy gép elkopott alkatrészeit ki lehet cserélni. A ló inainak és ízületeinek, idegeinek és szívének károsodása azonban jóvátehetetlen.
Lovasok
Idomítás
A lovak gyakran már hároméves korukban elérik kifejlettkori testmagasságukat, az ízületek, izmok és inak azonban épp csak annyira fejlettek, hogy a saját testsúlyt elbírják. Ha ehhez még hozzájön a lovas súlya, a fiatal ló komoly nehézségekkel kerül szembe. A lovak a legtöbb esetben hamar túlteszik magukat ezen. A lovas ekkor kísértésbe esik különösen egy jó szándékú lónál, hogy különböző feladatokat gyakoroljon, amelyeket a ló bár képes többé-kevésbé jól végrehajtani, azonban fizikailag még meghaladják képességeit. Egy átlagos lóban például x-ezer ugrás van „benne”, vagyis ugrások, amelyek a lábat terhelik. Hány lovat terhelnek túl fiatal éveiben nagy ugrásokon, és hányan szenvednek el eközben egész életükre maradandó károsodásokat! Hány olyan hat- vagy hétéves lovat látni, amelyek máris „megtették kötelességüket”. Lábaik fáradtak, és tudni sem akarnak az ugrósportról, mielőtt a kor tekintetében egyáltalán elérnék teljesítőképességük maximumát.
Sajnálatra méltó lények, amelyek még életük virága előtt áldozatul estek a Homo sapiens becsvágyának és hiúságának! Az igazi lovas és mindenki azzá szeretne válni érzi a felelősséget az élőlény iránt, és lova idomításánál „építőmunkát” fog végezni; szakszerű idomítómunkával először alapot fog felépíteni, és erre teszi majd az egyik téglát a másik után, hogy valami szilárdat alkosson. Állandóan megbizonyosodik lova önkéntes közreműködéséről, és megakadályoz mindennemű túlterhelést. Az ilyen kiképzés közben erősödnek az izmok, inak és Ízületek, kímélődnek az idegek. A nehéz feladatok és a magas ugrások aztán munkája eredményeként fokozatosan, érett gyümölcsökként hullanak majd az ölébe, mivel a ló fizikailag és szellemileg is felkészült. Az így kiképzett ló sok éven át örömet szerez lovasának.