“Elrontott ló”
Ez a feladat azoknál a lovaknál a legnehezebb, amelyek a csizma érintésére elrohannak. Sokan azt hiszik, hogy egy ilyen lovon ülve egyáltalán nem lesz lehetőségük előrehajtani. Ebben az esetben minden attól függ, meg tudjuk-e nyugtatni a lovat. Lovagoljunk ügetésben nagykörön, ha ez sem segít, kiskörön.
A lovas ne hagyja magát kísértésbe esni és ne húzza vagy tartsa ki a szárakat a szárak feladata először csupán a ló irányítása.
Addig kell a nagy vagy a kiskörön maradnunk, amíg a ló már anélkül hajtatja magát, hogy újból elrohanna. Minél jobban tapad a lovas derekát meghúzva a nyereghez és csizmái minél óvatosabban és nyugodtabban fekszenek a ló oldalán, annál hamarabb fogjuk ezt elérni. Minden lökés a nyugtalan csizmával újfent megijeszti a lovat, és az ismét csak elrohan. A kiskörön folyamatosan lovagolt, rövid fordulatok fokozatosan minden lovat elaltatnak.
Más módszer nincs.
A lovas legtöbbször sokkal hamarabb jut el oda, hogy lovát hajtani tudja, mint gondolná, de csakis akkor, ha tényleg jól a nyereghez tapadva tud ülni. Ez a passzív ülés (tehát nem merev, nem nehéz, hanem simulékony és meghúzott derékkal a nyereghez tapadó) különösen azoknál a lovaknál döntő, amelyeknek fáj a hátuk. Aki előredől, sosem fog igazi eredményt elérni. A belső szár a körön tartja a lovat, a külső szár eleinte egyáltalán nem játszik szerepet, éppúgy a ló tartása is teljesen mellékes. Először csak azt kell elérni, hogy ne a ló határozza meg az iramot, hanem a lovas.
Lovon
Csak akkor kezdődhet meg a tényleges munka, ha ezt elértük.
Minden idomítás csak akkor veheti kezdetét, ha a ló ellustult és hajtatja magát. Ha a lovas a derekával, lábszárával elkezdheti előrehajtani. Fordítva áll a dolog a lusta és a csizmára érzéketlen lovak esetében. Ebben az esetben helytelen lenne, ha csupán csizmával akarnánk a lovat előrehajtani. A sarkantyúk csak hiába sértenék fel a bőrét és inkább letompítanák. Itt csak a pálca segít. A nyers ló is a pálca segítségével tanul meg a csizmára és a derékra előremenni.
A pálca használatával azonban tisztában kell lennie a lovasnak, még mielőtt megpróbálna egy ilyen Lovat a segítségekre állítani. Ha a ló ismét megtanult a derék és a csizma hatására előremenni, a lovas hamarosan abban a helyzetben lesz, hogy meghatározhatja a munkatempót: nyugodt, egyenletes iramot, amely azonban mindig egy kissé gyorsabb, mint amit a ló felkínál. A leggyakoribb és legsúlyosabb hibát az követi el, aki erről megfeledkezik.
Kérdésed van a témával kapcsolatban (“Elrontott ló”)? Szeretnéd megosztani saját tapasztalataidat?